Mi is az a családállítás?

A családfelállítás Bert Hellinger német pszichoterapeuta által felfedezett, pszichológiai alapokon nyugvó, hatékony problémamegoldó és diagnosztikai módszer. 

Alkalmas arra, hogy az általunk a családi rendszerünkből tudatosan vagy tudattalanul megörökölt, továbbvitt viselkedési mintázatokat, sorsokat, érzéseket feltérképezzük, tudatosítsuk, feldolgozzuk, letegyük és helyettük kialakítsuk a saját személyes megoldásainkat és működésmódunkat. Mindez lehetővé teszi, hogy a családállítást kérő elfoglalhassa a rendszerben őt megillető helyét és újra a saját életét élhesse.

A tudatosan vagy tudattalanul átvett képviselet történhet

  az érintett ős érzéseinek átvételével, például ha állandó mély szomorúságot vagy depressziót érez valaki, arról a családállításon kiderülhet, hogy az valójában a nagymamája meg nem élt fájdalma, szomorúsága, akinek a férje a háborúban eltűnt, és aki ezt a veszteséget nem gyászolta meg, így az élénken él a családi rendszerben;

  a nehéz sorsú elődünk viselkedésének „reprodukálásával”, például előfordulhat, hogy ha valakinek az egyik nagyszülője erőszak áldozatául esett korábban, akkor ő maga is erőszakos párkapcsolatban él, ezzel megismételve elődjének sorsát, vagy

  a felemenőnk sorsának ismétlésével. Erre példa, ha  a kliens nagypapája az államosítás során elvesztette minden vagyonát, és a kliens ilyen-olyan módokon sorra ugyanúgy elveszíti a vagyonát.

összeköttetés-rendszer” a család tagjai között, melynek működési törvényei kényszerítő erővel hatnak a tagok sorsára, és amely tartalmazza az összes csoporttaggal kapcsolatos valamennyi létfontosságú információt, függetlenül attól, hogy a tagok tudnak-e ezekről az információkról vagy sem.   A családállítás során ennek a tudattalan mezőnek az információi jelennek meg a képviselők segítségével.

Bert Hellinger alapvető törényszerűségeken keresztül írta le a Szeretet Rendjét, mely a tudattalanul ható családi emlékezeten keresztül “kényszerítő erővel” hatnak az egyes családtagokra.

Sérül a Szeretet Rendje, amennyiben

  • egy a családhoz tartozó tag odatartozását megkérdőjelezik vagy nem ismerik el. Ilyen eset például, ha egy meg nem született vagy csecsemőkorban elhunyt testvérről nem beszélnek a családban. Ebben az esetben sérül az odatartozás joga.
  • Sérül a hely törvénye, ha a családban valamelyik tag (érzelmi megélésben) nem az őt megillető helyen van. Lehet ez oly módon, hogy a generációs létrafokon betöltendő helyéről került el, mint amikor egy kisgyermek “gondoskodik” a szüleiről, ebben az esetben a nagyszülei helyét veszi át, vagyis a szüleinek a szüleivé válik, és szólhat ez a családba érkezés sorrendjéről, mely sérül például, ha a második feleség az előző feleség és az abból született gyermek elé helyezi magát, vagyis nem tartja őket tiszteletben.
  • Életbe lép a kiegyenlítődés törvénye. ha egy későbbi leszármazott egy felmenőjének képviselete érdekében az ő sorsát testesíti meg. Ilyen lehet, ha a nagymama szerelme eltűnt a háborúban és nem lehetett boldog párkapcsolata, az unoka szeretetből sorsközösséget vállalhat vele: „ha te nem lehettél boldog, én sem leszek az”. 

A CSÁ fókuszában ezen rendellenességek helyreállítása áll. A helyreállítást segítik az  elfojtott, eltemetett érzések kimondása és megélése, és az oldó mondatok, amelyek segítségével a családtagok felismerik, megértik és elfogadják az adott helyzetet, hogy szeretetből hol vállalták át egy másik ember sorsát és tisztelettel visszaadják azt. 

Forrás: Angster Mária: Ikertörténetek